A mentelmi jog megszüntetését fogja javasolni a Jobbik az országgyűlési képviselők és jelöltek esetében – így döntött az új erő Országos Elnöksége. A közelgő, teljes számonkéréshez szükség van a törvény előtti egyenlőségre. Vona Gábor tisztában van azzal is, hogy a megígért, Gárda-mellényben való bevonulása az Országgyűlésbe – az időközbeni kormányrendelet óta – „tettenérést” jelent majd, mely így újabb elhurcolásával járhat, mentelmi joga ellenére is.

A Jobbik elérte, hogy a cigánybűnözés problémája ma már nem tabutéma, s az emberek többsége tudja, mi az igazság. Bár a megoldás még a Jobbikra vár, a politikai döntéshozatalba kerülésig a közbeszédet egy új témára szeretnénk terelni: a politikusbűnözésre. Az áprilisi választásokig minden kedden közleményt adok ki a közélet megtisztításához szükséges programpontjainkból. Elsőként (múlt héten) a politikusbűnözés egy törvényesített formáját, a – Jobbiknál tiltott – pozícióhalmozást vettem célkeresztbe, most a mentelmi jog következik.

Bár a következő országgyűlési ciklusban a jobbikos térnyerésnek köszönhetően kevesebb politikusbűnöző bújhat mentelmi jog mögé, mégis többször akarnak majd visszaélni e joggal, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom teljes elszámoltatást fog szorgalmazni mindenhol. Az Országgyűlés kétharmados többséggel függesztheti fel a mentelmi jogot, így az MSZP és az SZDSZ bennmaradó maffiózóinak számonkéréséhez várhatóan szükség lehet a Jobbik szavazataira is.

Magasztos alkotmányos elvek mentén született a mentelmi jog intézménye évszázadokkal korábban, mára azonban a parlamentarizmusnak nem pillére, hanem épp kiskapuja lett a képviselői felelőtlenség. A törvény előtti egyenlőség kivételei nem erősítik a demokráciát. A hatalmi ágak elválasztása szép gondolat, de jelenleg nem a rendőrség vagy a bíróság befolyásolja a törvényhozókat, hanem fordítva: a végrehajtást és az igazságszolgáltatást tartja nyomás alatt a népfrontos Országgyűlés, miként azt a Magyar Gárda ügye is bizonyítja.

A képviselői munkát nem lehetetleníti el egy-két peres eljárás, elég csak az üldözött Jobbikra gondolni, melynek vezetőit nem védi mentelmi jog, mégis „van idejük” történelmet írni. Magánvádas ügyei alig vannak jobbikos politikusoknak, közvádassal azonban tele a naptár (ez mutatja, hogy inkább csak az államhatalomnak van baja az új erővel, nem az embereknek), mégse tudják ellehetetleníteni Vona Gábort sem.

Ráadásul a mentelmi jog nem számítana tettenérés esetén, aminek minősült pl. az is, hogy az Erzsébet téren fűre ülve, békésen tüntetett gárdista társaival az ország – akkor még csak – harmadik legerősebb pártjának elnöke. A demokrácia szégyene volt Vona előállítása éppúgy, mint Gyenge Zsolt önkormányzati képviselő „tettenérése”, amikor testületi ülésről hurcolták el Gárda-mellénye miatt. Mentelmi joga ellenére így járhat a Jobbik elnöke is, aki az Új Magyar Gárda Mozgalom 2009. július 11-ei alakulásakor megígérte, és az öltözködési kormányrendelet után is tartja: az oroszlános mellényben megy be az Országgyűlésbe.

Novák Előd
a Jobbik alelnöke