Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatának elfogadásával a parlament úgy módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.), hogy az uzsora-bűncselekmény tényállási elemei közül kivette az üzletszerűséget, így – a törvény kihirdetését követő nyolcadik naptól – már az is három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki akár egyetlen alkalommal olyan aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely annak kötelezettjét súlyos nélkülözésnek teszi ki.

Indoklásában a miniszterelnök-helyettes azt írta: az uzsorázás újabb formái – embertelenségük és kizsákmányoló jellegük miatt – olyan súlyos veszélyt jelentenek a társadalomra, hogy attól függetlenül büntetni kell őket, hogy elkövetésük üzletszerű-e vagy sem. Az üzletszerűen, illetve bűnszervezetben elkövetett uzsora-bűncselekményt viszont a jövőben öt évig tartó szabadságvesztéssel is sújthatják majd.

A jogszabályváltozás ugyanakkor engedményt is megfogalmaz: korlátlanul enyhítheti a bíróság annak a büntetését, aki a bűncselekményt maga jelenti a hatóságnak, és feltárja az elkövetés körülményeit. A kormány ettől a sokszor rejtve maradó uzsora-bűncselekmények hatékonyabb felderítését reméli.

A jogszabály emellett a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosításával az uzsoraszerződések esetén is lehetőséget ad arra, hogy az ügyész a szerződés semmisségének megállapítása érdekében keresetet indítson.

Az Országgyűlés – túl azon, hogy 303 igen szavazattal, egy nem ellenében és 43 tartózkodás mellett elfogadta a Btk.-módosítást – arról is döntött, hogy annak sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

Orbán Viktor miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának első napján, az országvédelmi akcióterv egyik elemeként hirdette meg, hogy a kormány keményebb fellépést tervez, zéró toleranciát és „hajtóvadászatot” hirdet az uzsorások ellen.

(MTI)